Mit jelent, ha a másik felfelé fordítja a tenyerét? A leggyakoribb testbeszéd kommunikációk üzenete
A test rengeteg nyelven beszél!
Akkor is, ha a szánkat becsuktuk, vagy mondanivalója elválik többi porcikánk közlésétől. Igen ékesszóló hangszer, apró vagy intenzív mozdulatai jellemeznek bennünket leginkább. A verbális (szóbeli) kommunikáció az emberi közlésnek ugyanis körülbelül csak 30 százalékát teszi ki, a fennmaradó 70 százalék a metakommunikáció dolga!
De mi is az a metakommunikáció (más néven a nem nyelvi vagy nonverbális kommunikáció, köznyelviesen a testbeszéd)? A kezünk mozgatása (a gesztikuláció), az arcunk nyelve (a mimika), a tekintetünk iránya, a térközszabályozásunk, a testtartásunk, de akár a megjelenésünk (ruhánk, frizuránk, ékszereink) folyamatos üzeneteket bocsátanak ki a többi ember számára. Jókedvünk van? Feszültek vagyunk? Titkolni akarunk valamit? Szorongunk? Be akarjuk tartani a társadalmi szabályokat, vagy ellenkezőleg, dacosan felrúgjuk? Mindenről a testünk mesél a környezetünk számára, öntudatlanul vagy akár tudatosan is.
Sok jelet minden ember egyformán használ, de vannak olyan jelzések, amik kultúránként eltérnek. A bolgároknál például a fejrázás jelenti az igent, a bólogatás a nemet. A felfelé fordított hüvelykujj sok országban pedig nem a biztatás kifejezése, hanem durva sértés.
Tanulható?
Van, aki ösztönösen jól olvassa ezeket a kimondatlan üzeneteket, mások kevésbé ügyesek benne. Viszont a nem nyelvi kommunikáció megértésének képessége olyan tudomány, ami odafigyeléssel vagy tudatos tanulással fejleszthető! A közéleti szereplőknek például nagyon pontosan el kell sajátítaniuk a testbeszéd művészetét, hiszen nem engedhetik meg maguknak, hogy felkészületlenül, „őszinte” gesztusnyelvvel álljanak oda a közönség, a választópolgárok elé. Persze hosszú távon azért mindenki lelepleződhet…
Aki érti a másik testének jelzéseit, az nehezebben csapható be. Amíg nem válsz te is a nonverbális kommunikáció gyakorlott szakértőjévé, átnyújtunk egy kezdő kisokost a legáltalánosabb jelzésekről. Vigyázz: egyik válasz sem száz százalékos! A testbeszéd komplexebb a szavaknál, egy jelzés tehát igen sokfélét jelenthet.
Ha a felsőtestünk előtt összefonjuk a karunkat, vagy a lábunk összekulcsolódik, az általában a feszültséget, a zavart vagy a bizonytalanságot jelzi. A nyitott kar és láb viszont bizalmat és lazaságot sugároz a másik ember felé.
A mosolygás sokszor ösztönös jelzés, például ha valami szépre gondolunk, de lehet szándékos is, amikor tetszeni akarunk valakinek.
Az arc sebes megérintése, a szemkontaktus kerülése, a szem dörzsölése lehet a hazugság önkéntelen leleplezése, de persze az idegesség vagy a félénkség jele is.
A folyamatosan mozgó kéz és/vagy láb szintén idegességről árulkodik. (Egyszer láttam egy híres pszichiátert interjút adni, és miközben arról mesélt, mennyire jól érzi magát – az asztalon nyugvó kezét sikerült is uralnia –, a lába megállás nélkül járt az asztal alatt.)
A kisgyerek eltakarja a száját, ha hazudik. A felnőtt ezt az ösztönös mozdulatot már korrigálja: a keze elindul a száj felé, de aztán eltérül, és valamilyen pótmozdulattal fejeződik be.
A felfelé fordított tenyér őszinteséget fejez ki, a fordítottja takargatnivalót. Hányszor látjuk egy politikussal folytatott interjú alatt az első gesztus jól kitanult alkalmazását!
A pupilla beszűkülése szintén lehet a hazugság apró jele, a pislogás pedig idegességre utalhat.
A félredöntött fej érdeklődést, kíváncsiságot fejez ki. Ha viszont valaki megtámasztja a fejét, akkor inkább unalmat érezhet.
Mi utalhat a szexuális vágyra?
Sokakat ez érdekel leginkább. A szempillák mozgatása, a haj csavargatása vagy hátrasöprése, a kihívó szemmeregetés, a kitágult pupilla, a száj megnedvesítése, a csípőre tett kéz, vagy az érintés mind-mind a nemi vonzalom jele lehet. De azért légy óvatos: attól, hogy valaki így üzen, még nem jelenti azt, hogy szabadon használható préda! A „nem” szó az mindig nemet jelent, akkor is, ha előzőleg úgy érezted, „testileg” mindvégig biztatva voltál!