Püthagorasztól Tell Vilmosig: 7 történelmi személy, aki nem is biztos, hogy létezett

Borítókép: Püthagorasztól Tell Vilmosig: 7 történelmi személy, aki nem is biztos, hogy létezett Forrás: Unsplash/Fr. Barry Braum
Még mindig emlékszel Püthagorasz törvényére? Te is végig izgultad az Odüsszeia izgalmas történetét? Rajongsz Robin Hood változatos kalandjaiért? El kell keserítsünk, ugyanis a történelem során számos olyan személy bukkant fel, akiknek bár munkásságára és elért eredményére egy egész világ felfigyelt, nem is biztos, hogy valóban léteztek!

Amikor visszaemlékszünk a történelem vagy éppen az irodalom híres alakjaira, vagy a gyerekkel a legújabb matek tételt és kötelező olvasmányt gyűrjük, sokszor bele se gondolunk, hogy az adott személy, akihez a híres remekművek vagy a kor ideáit megváltoztató tézisek köthetők, egyáltalán létezett-e. Hiszen, ha kötelezőket kell olvasnunk tőlük, vagy éppen ódákat zengenek róluk a történelemkönyv lapjain, joggal mondhatók híresnek, igaz? Nem minden esetben igaz azonban ez, ugyanis jócskán előfordultak a történelem során olyan személyek, akikhez bár rengeteg mendemonda és fontos eszme kapcsolódik, mégis, létezésük valójában nagyon kétséges!

Így tanulnak a gyerekek a világ különböző részein

Nekünk teljesen általános és megszokott, hogy gyermekeink úgy tanulnak, ahogy. Megkezdődik a nap, elkísérjük őket az iskolába, majd az oktatási intézmény kapujához érve könnyes búcsút veszünk tőlük, hogy napi több órát végig ülve részt vegyenek a tanórákon, némi szünettel megspékelve.

Forrás: Unsplash/Tuyen Vo

A tanítás a világ különböző pontjain azonban korántsem hasonlítható hazánk kultúrájához. A holland gyerekek például már sokkal korábban kezdik az iskolát, mint mi. A kezdetekben előkészítő osztályokba járnak, írni és olvasni pedig 6-7 évesen kezdenek el. A francia iskolákban három fogásos étel és desszert várja a gyerekeket, hogy mindenki szépen komótosan megebédeljen, az étkezési etikettnek megfelelően. Amerikában az osztályzatok az ABC betűinek megfelelők a hazai 1-5-ig terjedő számozás helyett, Japánban a diákok órarendjének részét képzi a takarítás, a rend fenntartása és a környezet megóvása, Iránban pedig a koedukált iskolarendszer helyett olyan oktatási intézmények vannak, ahol a gyerekek nemek szerint vannak külön véve, ez pedig az iskolákban tanítókra és a személyzetre is elmondható.

Ausztráliában sok település annyira távol van a központi iskoláktól, hogy a gyerekek rádiós távoktatási rendszeren keresztül, otthonról sajátíthatják el a szükséges alapvető ismereteket, Bangladesben pedig csónakokkal szállítják iskolába azokat a gyerekeket, akiknek lakóhelyét állandó víz határolja. A szegényebb régiókban pl. India vagy egyes afrikai országokban a gyerekek a szabad ég alatt elhelyezett fapadokon és szegényes ülőalkalmatosságokon, illetve a tanár által használt kicsi krétatáblán tanulhatnak, de sok helyen még ezek a körülmények sem adottak, így a kicsik a poros földön ülnek a tanórákon.

Ha kíváncsi vagy, kik azok a híres emberek, akik nem is biztos, hogy léteztek, nyisd meg galériánkat!