Sokan gondolják úgy, hogy a világűr végtelenjében biztosan található egy Földünkhöz hasonló, lakható égitest. Szinte minden hónapban fedeznek fel olyan exobolygókat a csillagászok, amik elméleti szinten potenciális jelöltek lehetnének számunkra, azonban akárhogy is próbálkozunk, ez csupán vízió marad. Sajnos az óriási távolságok gátat szabnak a lehetőségnek, épp ezért most saját Naprendszerünk felé vesszük az irányt.
Persze ehhez kell némi fantázia, de az igazság az, hogy mindkét szomszéd égitestet előbb tudnánk kolonizálni, mint a legközelebbi csillag bármelyik bolygóját. Na persze üvegházak, védőfelszerelések, de legfőképp víz és oxigén nélkül nem sokra mennénk Naprendszerünk életre alkalmatlan planétáin.

A Merkúr Naprendszerünk első bolygója, de bármilyen meglepő, nem a legforróbb. Mindössze 88 nap alatt kerüli meg a Napot, azonban tengelye körül elképesztő lassúsággal, 59 földi nap alatt fordul körbe. Ennek köszönhető, hogy a csillagunkhoz eső felén akár 450 Celsius-fok, míg a másik oldalon mínusz 150 °C is lehet. Kizárólag hipotetikusan nézve a dolgot, ha a bolygó forró és hideg határvonalán helyezkednénk el, folyamatos mozgással akár még le is küzdhetnénk a szélsőséges körülményeket. A légkör és az oxigén hiánya azonban így is maximum 2 perc lehetőséget engedne a túlélésre.

A Vénusz a legforróbb bolygó a Naprendszerben, amit az 500 °C-t elérő felszíni hőmérsékletével érdemelt ki. Az Uránuszt leszámítva ez az egyetlen planéta, ami az óramutató járásával megegyező irányban forog tengelye körül. Teszi mindezt annyira lassan, hogy egy nap tovább tart a bolygón, mint egy teljes év. A Merkúrral szemben óriási nyomás uralkodik a bolygón, ami a földi kilencvenszerese. Ha hozzávesszük a folyamatosan szakadó kénsavesőt, csupán egyetlen másodpercig élvezhetnénk a bolygó vendégszeretetét.

A Mars már régóta potenciális jelölt Földünkhöz viszonyított hasonlóságainak köszönhetően, de azért jegyezzük meg, a mínusz 60 °C-os átlaghőmérséklet nem hangzik túl kecsegtetően. Szkafander nélkül az alacsony légnyomás miatt testünk elég hamar kiszáradna, viszont amíg kitart a levegőnk, egy kicsit körülnézhetünk. Szerencsés esetben akár két percet is eltölthetnénk a bolygón, amíg kitart a levegőnk.

Naprendszerünk gázbolygóit, így a Jupitert, a Szaturnuszt, az Uránuszt és a Neptunuszt egy kalap alá vehetjük. Közös vonásuk, hogy szilárd felszín híján addig süllyednénk középpontjuk felé, míg a nyomás össze nem roppant minket. A Jupiter két és félszer nagyobb, mint az összes bolygó együttvéve a Naprendszerben, sűrű felhőzetét pedig nagyrészt hidrogén, hélium, és mérgező gázok alkotják. Szinte azonnal befejeznénk pályafutásunkat a gázóriáson.

A Szaturnuszról is elmondható, hogy elképesztően hideg bolygó. Hőmérséklete a Naptól való távolság miatt mínusz 140 °C. A Földhöz képest ezerszer nagyobb nyomás miatt a bolygó belseje felé a hőmérséklet növekszik, és ezzel az esélyeink is csökkennek, bár az is igaz, hogy ez már nem oszt, nem szoroz. A Jupiterhez hasonlóan elmondható, hogy kevesebb, mint egy másodpercet tölthetnénk az égitesten.

Az Uránusz a Naprendszer leghidegebb bolygója, és ha ezt még nem is vesszük számításba, a felszínén ammónia, metán és víz keveréke található, ami azonnal szétmarná a szöveteinket. A Neptunusz átlaghőmérsékletet tekintve a leghidegebb bolygó a Naprendszerben mínusz 200 °C-os felszínével, ráadásul a kékes planétán 2000 km/h sebességet elérő viharok is tombolnak. Minden gázóriásunkról kijelenthető tehát, hogy maximum egyetlen másodpercet bírna ki testünk a felszínükön.

Bár a Plútó már törpebolygónak minősül, azért érdemes vetni rá egy pillantást, ugyanis a New Horizons űrszonda mérései alapján azt feltételezik, hogy folyékony víz található a felszíne alatt. Egyelőre azonban sem hőmérséklete, sem a nitrogént, metánt és szén-monoxidot tartalmazó atmoszférája nem adná meg a lehetőséget az alacsony gravitációban való ugrándozásra.

Zárjuk a sort a Holddal, aminek felszínén a légnyomás teljes hiánya miatt a tüdőnkben levő levegő azonnal távozna az űr vákuumába. Égi kísérőnkön a nappali hőmérséklet 105 °C, az éjszakai pedig mínusz 170 °C is lehet, de egy kis szerencsével akár három másodpercet is kibírnánk a szürke sziklák között ácsorogva.