Közülük is az egyik legismertebb David Berkowitz, azaz Sam fia, akinek története nemcsak a bűncselekmények kegyetlensége miatt, hanem a médiahisztéria és a sorozatgyilkos börtönbeli magatartása miatt is figyelemre méltó.

A gyerek Berkowitz

1953. június 1-jén született Richard David Falco néven Brooklynban, New Yorkban. Anyja, Betty Broder Falco egyéjszakás kalandból, egyedülálló nőként szülte meg, és nem sokkal később örökbe is adta őt Nathan és Pearl Berkowitznak, akik állítólag szeretetteljes, de igen szigorú környezetben nevelték. Valószínűleg sokat rontott Berkowitz állapotán, hogy nem árulták el neki, a vér szerinti anyja valójában életben van. Huszonéves korában tudta csak meg az igazságot, és komoly traumát okozott neki.

Gyermekkora tele volt belső feszültséggel, amelyet örökbefogadó anyja korai halála (mellrákban hunyt el Sam 13 éves korában) tovább súlyosbított. Visszahúzódó, problémás gyereknek ismerték, aki gyakran került összetűzésbe osztálytársaival, és általában az iskolai környezettel. Fiatal felnőttként szolgált a hadseregben, majd később a postán dolgozott.

A gyilkosságsorozat

„Sam fia” a gyilkosságokat 1976 és 1977 között követte el, félelemmel és bizonytalansággal teli időszakot idézve elő egész New Yorkban. Berkowitz hallucinációi egyre súlyosabb méreteket öltöttek: azt képzelte, hogy a szomszéd kutyáját megszállta egy Sam nevű démoni alak, aki parancsol neki, és végrehajtatja vele a borzalmas tetteket. A férfi leginkább fiatal párokat támadott meg, akik általában autóban ülve beszélgettek vagy az utcán sétáltak. Különös kegyetlenséggel követte el a bűncselekményeket: egy 44-es kaliberű revolverrel lőtt rá az áldozataira, majd elmenekült a helyszínről. Egy alkalommal otthagyta a hatóságoknak a naplóját, amelyre ráírta: Sam fia. Küldözgetett a rendőrségnek és a sajtónak leveleket is, fenyegető és gúnyos sorai egyre növelték a közvélemény rettegését és fokozták a média figyelmét – nyilván ez volt a célja. A levelekben olyan démoni hangokról számolt be, amelyek ellentmondást nem tűrően utasították a gyilkosságokra, és amik ellen így nem tehetett semmit.

Berkowitz minden bizonnyal paranoid skizofréniával küzdött: a hangok parancsára összesen hat embert ölt meg és hét másikat megsebesített.

A gyilkosságok akkora rettegést szítottak New Yorkban, hogy a nők rövidre vágatták a hajukat és szőke parókát hordtak, mivel az áldozatok sötét és hosszú hajú nők közül kerültek ki. A rendőrség közben hosszú és bonyolult nyomozást folytatott, az áttörés végül 1977. augusztus 10-én következett be. Sam fiát egy szabálytalan parkolás és a szemtanúk beszámolói buktatták le, letartóztatásakor az autójában számos bizonyítékot találtak, köztük egy fegyvert és a rá jellemző, zavaros leveleket. „Én vagyok Sam. David Berkowitz. Mi tartott ilyen sokáig?” – tette fel a kérdést állítólag, amikor elfogták.

Bíróság, börtönélet és rivaldafény

A bíróság előtt Berkowitz bűnösnek vallotta magát az összes bűntényben. 25 év börtönbüntetést kapott minden egyes gyilkosságért, ami összesen hat életfogytiglani börtönbüntetést jelentett. A bírósági tárgyalás során továbbra is azt állította, hogy démoni hangok irányították tetteit, a pszichiátriai szakértők azonban megállapították, hogy jogi értelemben teljesen beszámítható volt.

Berkowitz ma is él, jelenleg is büntetését tölti New York államban. Az évek során különböző vallási csoportokkal került kapcsolatba, és kijelentette, hogy újjászületett keresztényként éli az életét. Nagyon jó magaviseletű rab, aki – sok „pályatársával” ellentétben – nem szeretné, ha szabadlábra helyeznék, mert véleménye szerint megérdemli a büntetést. Nyilvánosan többször kifejezte megbánását a tettei miatt, és számos alkalommal adott interjúkat, amelyekben megosztotta élettörténetét, csodás belső átalakulását, és a fegyvertartással kapcsolatos ellenséges érzületeit. A média és a nyilvánosság iránti érdeklődése, magamutogatási vágya tehát a későbbiekben sem csökkent, legfeljebb konszolidáltabb formát öltött.

Sam fia hatalmas médiafigyelmet kapott, számos könyv és dokumentumfilm készült Berkowitz történetéről – játékfilmek közül a Spike Lee-féle Egy sorozatgyilkos nyara talán a legismertebb feldolgozás. Az ügy ráadásul hatással volt a törvényalkotásra is, New York államban ugyanis elfogadták a Sam fia-törvényt, amely megtiltotta, hogy a bűncselekmények elkövetői anyagi hasznot húzzanak a szörnyű tetteikről szóló sztorik eladásából.

Galériánkban súlyos repülőgépkatasztrófákról olvashatsz!