Móni, egy elkeseredett művészetpedagógus

2024. 08. 31-én, szombaton délután tájékoztatást kaptam igazgatómtól a munkahelyi emailcímemre, amely egy budapesti Szakképzési Centrum utasítása. Idézem egy részét:

„A tanuló reggel leadja az eszközeit az első órát tartó tanárnak, délután visszakapja az utolsó órát tartó tanártól. A gyerekek reggel beteszik a nevükkel ellátott zacskóba a telefonjukat, okosórájukat és egyéb IKT-s eszközeiket, így visszaadáskor nincs akkora kockázat, hogy nem a saját dolgait kapja vissza. (…) Tanuló vegyen visszazárható zacskót és írja rá a nevét, osztályát. A zacskós mobilokat osztályonként dobozban gyűjtve zárható helyen - az iskolatitkárságon - tároljuk.

Ha IKT órát akar valamelyik pedagógus tartani (…), fogja a dobozt, és beviszi órára, óra végén visszagyűjti és visszaviszi az iskolatitkárságra. Az utolsó tanítási órára a tanár visszaviszi a dobozt a tanulóknak és tanóra végén kiosztja a telefonokat, majd a tanár a dobozt visszaviszi az iskolatitkárságra, hogy másnap ismét tudják használni. Érdemes majd jelölni magatoknak az órarenden, hogy mely órákon kell összegyűjteni és kiadni a telefonokat az osztályoknak, csoportoknak. Ha elfelejtenétek, akkor az iskolatitkárságon át tudják venni, de 600 gyerek nem tudja egyszerre felvenni a telefonját. Szóval a gyerekeknél NEM lehet mobil a tanítás kezdetétől a végéig.”

Azonnal visszajeleztem, hogy ez számomra problémás. Szeretném kifejteni, hogy miért.

Én 1999 óta tanítok művészeti tantárgyakat felső tagozaton és középiskolában: vizuális kultúrát, mozgóképkultúra és médiaismeretet, korábban kézművességet és művészettörténetet. Ezalatt a 25 év alatt számtalan változáson ment keresztül az oktatás. Ma már más tartalmakat is tanítunk, más módszerekkel, mint amikor elkezdtem, mert a diákok is mások, és a világ is megváltozott…

Ebben a tanévben vizuális kultúra és mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyakat oktatok a gimnáziumban (Művészetek műveltségterület). Az idei órarendemben kérésem ellenére nem dupla órákat tettek az órarendkészítők, így jelentősen beszűkültek a gyakorlati feladatok megvalósítási lehetőségei. Médián és rajzon majdnem minden órán használjuk a gyerekekkel a mobiltelefonjaikat különböző feladatok megoldására, a miniszteri rendelet szerint viszont el kell zárni azokat egész napra. Ugyan lehetőség van IKT órát tartani, de a gyakorlatban ez azt jelentené, hogy nekem heti 23-szor kellene felmennem a másik épületben a 2. emeleten található irodába, ahol a telefonok találhatóak, és óra végén vissza is vinni. De ezt naponta egyszer sem tudom megtenni, mert ez számomra kivitelezhetetlen több okból is:

-a szünetben nincs időm elmenni a mosdóba sem, ha a telefonokkal vagyok elfoglalva

-a rossz csípőm miatt nem tudok sokat gyalogolni (ma pl. 15 ezer lépést tettem meg). A titkárságra úgy jutok el (fél km gyaloglás után), ha lemegyek lépcsőn a B épületrészből az első emeletről, (ott lift nincs), majd a hosszú folyosón eljutok az A épület lépcsőjéig, ott felmegyek a lépcsőn a 2. emeletre, majd a folyosó végén található a C épületrész, ahol a telefonokat tárolják

-fáj a derekam, és megterhelő a kb. 5 kg súlyú telefonos dobozokat hordozni, tekintve, hogy nincs benne a munkaköri leírásomban a súlyos terhek cipelése, esetleg rosszabbodhat az állapotom

-nem vállalok felelősséget, ha esetleg megbotlok, elejtem a telefonos dobozt, és összetöröm az összesen kb. 4 millió forintot érő telefonokat.

Mivel a tananyagban szerepel gyakorlati feladat is, így az sem opció, hogy esetleg kihagyom a gyakorlati részt, ezekhez eddig mobiltelefont használtunk az egyéni munkához:

- média: fotózás, filmkészítés, filmszerkesztés, vágás, animáció készítés, podcast készítés, online plakátszerkesztés, mémkészítés, álhírtesztek kitöltése, reklámkészítés, mesterséges intelligencia használata, stb.

- rajz: modell utáni rajz, inspirációként böngészés a neten, mintarajzolás, műtárgymásolat készítése, híres művekre való rákeresés, munkák profi fotózása, prezentációkészítés, stb.

A médiaérettségiben a projektmunkában választható gyakorlati feladat van (pl. filmkészítés, podcast készítése, fotó manipuláció), amire az órákon (is) készítjük fel és értékeljük a tanulókat. A legújabb rajzérettségiben prezentációt kell készíteniük a diákoknak a saját projektmunkáikból, ehhez jól kell tudni fotózni, és ismerniük kell a ppt programot. A diák joggal mondhatja, hogy a tanár nem készítette fel rendesen az érettségire, ha kiesik a gyakorlati rész a megvalósításból. Az idei Digitális Témahét lebonyolítását is elvállaltam, minden évben szívesen csináltam eddig. Most nem tudom, hogyan fogom megoldani mobiltelefonok hiányában.

Kérem, fontolják meg az általam ajánlott megoldási lehetőségeket, vagy javasoljanak jobban megvalósítható ötleteket a probléma megoldása érdekében:

- érjék el, hogy vonják vissza a rendeletet

- módosítsák a Szakképzési Centrum utasítását megvalósítható formában

- legyen minden osztályteremben elzárható szekrény, ahol a telefonokat biztonságosan tárolni lehet, amihez csak a telefonfelelős diák fér hozzá, ekkor könnyebb elővenni, ha órán szükség van rá

- lehessen a tanulónál a telefonja, és ha órán másra használja, szankciók érik (eddig ez volt)

- biztosítsanak iskolai szinten 38 db (osztálylétszámnyi) tabletet, ami közös lenne, amit minden osztállyal tudnék használni a szaktanteremben, ha rá van telepítve a megfelelő programcsomag, és a rendszergazdával együttműködve tartanánk karban

- legyen minden tanulónak a fenntartó által megvásárolt egyszerűbb mobiltelefonja, amit csak oktatási célra használhat

- legyen minden diáknak saját, a fenntartó által biztosított laptopja, amit oktatási célokra használhatna, hozhatna-vihetne otthonról az iskolába (ennek megvalósítása részben folyamatban van)

A diákoknak azért is kellemetlen a mobiljuk elvétele, mert többek között azon tárolják az online utazási bérletüket, mobillal fizetnek a büfében, és egyéb belépőjegyeik is ott érhetőek el (pl. sport tagsági). Továbbá a telefonon szenzitív adatok vannak: névjegyek, üzenetek, bankkártyaadatok. Jogilag szerintem aggályos másnak a tulajdonát elzárni. Lehet, hogy alsó tagozatban még emelné a teljesítményt, de felső tagozatban és középiskolában inkább hátrányai vannak a mobilok beszedésének.

Ha az a cél, hogy jobban figyeljenek órán, erre azt tudom mondani: ha a diákot nem érdekli az adott dolog, akkor úgysem fog figyelni, amikor nincs nála a telefon: bámulja az ablakban a fákat, vagy amőbázik, vagy rajzolgat, rosszabb esetben beszélget, vagy bontja a rendet.

Nem az a megoldás, ha egy-két diák telefonfüggő, hogy akkor az egész diákságot büntetjük, inkább az a cél, hogy megtanítsuk a telefonon elérhető appok, internetes keresők helyes használatára, felhívjuk a figyelmet a lehetséges veszélyekre, megtanítsuk nekik, hogyan érhetőek el egyes szolgáltatások. Azt hiszem, közösek a célok az oktatásirányítókkal, tanár, diák, szülő, kormányzat, mindenki azt szeretné, hogy a diákok jobb eredményeket érjenek el. A módszereken lehet gondolkodni, vitatkozni, közös megbeszéléseket, egyeztetéseket tartani, ha mindegyik fél nyitott a párbeszédre.

Én személy szerint a fiatalok mai világban való eligazodását szeretném segíteni a tanórákon, és nem visszamenni sok évvel ezelőttre, amikor még bunkósbottal vertük egymást.

Galériánkban további pro és kontra érveket találhattok!