Ez a cikk az ÉVA Magazin 2017-es 7-8. lapszámában jelent meg először „Egészség a sorok között" címmel.

Tudtad, hogy a korábbi lapszámainkat újra megvásárolhatod? Kattints ide!

A múltkor olyat tettem, amit már nagyon régóta nem. Elolvastam egy Jókai-regényt. Nem mintha korábban nem lettem volna nagy barátságban az író műveivel, de jó ideje már más stílusok, korszakok, műfajok felé kalandozom. Tulajdonképpen most is véletlen volt, valami mást kerestem a könyvespolcon, amikor rábukkantam a vékony kis kötetre: Mire megvénülünk.

Meg kell mondanom, rég szerzett ekkora élményt az olvasás. Élveztem a meseszerű történetszövést, a régies nyelvezetet, a más logika szerinti szórendet, az idegen szavakat. (Jókor jött, pont arra volt szükségem, hogy valami megszokottól eltérővel tornáztassam az agyam.) Meglepett, hogy sok probléma, amit Jókai feszeget, mennyire aktuális ma is. Vigasztaló volt az író bölcsessége, beszippantott a karakterek sorsának alakulása, és még a szomorkás befejezés feletti meghatódás is jólesett. Eleinte esténként olvastam belőle néhány oldalt, de aztán kivételesen szabaddá tudtam tenni egy szombat délutánt, és akkor egy ültő helyemben végigolvastam.

A kutatók szerint ezzel nemcsak néhány kellemes napot szereztem magamnak, hanem testi-lelki egészségemért is sokat tettem. Nézzük meg, hogyan! Miért is jó, ha minél több (hagyományos) könyvet – leginkább szépirodalmat – olvasunk? Mit tesz velünk az olvasás?

EDZÉSBEN TARTJA AZ AGYAT

„Az agy éppolyan szerv, mint testünk bármely másik szerve – magyarázza dr. Robert P. Friedland amerikai neurológus. – Éppúgy, ahogy a fizikai tevékenység erősíti a szívet, az izmokat és a csontokat, a szellemi tevékenység erősíti az agyat a betegségek ellen.” Több, egymástól független kutatás is megállapította az utóbbi években, hogy agyunk elkerülhetetlen öregedését egyetlen dologgal lassíthatjuk le: ha folyamatosan kihívás elé állítjuk valamilyen megerőltető szellemi tevékenységgel. Ezek közé tartozik az olvasás is. Egy amerikai kutatás során idős emberek agyát vizsgálták, és megállapították, hogy aki egész életében sokat olvasott, annál élete utolsó éveiben 32 százalékkal lassabb szellemi hanyatlást tapasztaltak. Ezzel szemben azoknál, akik csak ritkán erőltették meg az agyukat kreatív vagy intellektuális tevékenységekkel, a hanyatlás 48 százalékkal gyorsabb volt az átlaghoz képest. Az olvasás ugyanis módosítja az agyi szinapszisokat, vagyis az idegsejtek közötti kapcsolatokat, így az agy a korral járó, elkerülhetetlen neurológiai változások ellenére is hatékonyan tud tovább működni. Sőt, a kutatók még az Alzheimer-kór és a demencia megelőzésével is összefüggésbe hozták az olvasást – bár a kapcsolat még nem egyértelműen bizonyított, úgy tűnik, hogy a szellemi aktivitás megelőzi azoknak a fehérjéknek a lerakódását az agyban, ami az Alzheimer-kór egyik jellegzetessége.

Galériánkban találhatók az olvasás további jótékony hatásai!