Álhírek hálójában – a kormány rendelte a Milton hurrikánt? 8 fake news a világból

Borítókép: Álhírek hálójában – a kormány rendelte a Milton hurrikánt? 8 fake news a világból Forrás: Hollie Adams/Getty Images
Amikor ennek a cikknek az ötlete megfogant bennem, még nem értesültem az azóta bekövetkezett aktualitásról: a Milton hurrikánt előrejelző amerikai meteorológusok a napokban halálos fenyegetéseket kaptak e-mailben és a közösségi médiában.

A nép felől érkező vád: valójában a kormány „rendelte meg” a hurrikánt, a meteorológusok pedig szolgaian végrehajtják a fentről jövő utasításokat. Pusztán egy hetet kellett várni, hogy a soron következő fake news, dezinformáció, konteó a világsajtóban megjelenjen.

Álhírek valójában igen régóta léteznek, de csak az elmúlt néhány évben kerültek a figyelem középpontjába. Az internet, és ezen belül az algoritmusok által irányított közösségi média tömeges elterjedése jelentősen kedvezett a fake news-ok győzelmének, ami ellen egyre kevésbé tudunk érdemben fellépni. Olyan szándékosan félrevezető, pontatlan vagy manipulált információkról van szó, amelyeket gyakran a közvélemény befolyásolására, pánik keltésére vagy politikai célokra terjesztenek. Ezek a „hírek” az online térben bárkit elérhetnek, az erre fogékonyak pedig egy megosztással simán továbbjuttatják a kamut emberek millióinak.

Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány példát a múltból és a jelenből, amiken nem árt elgondolkodnunk. A fake news-oknak óriási hatása van a közvéleményre, választásokat dönthetnek el, életeket befolyásolnak, és ellenük csakis kritikus gondolkodással, valamint megbízható hírforrások használatával harcolhatunk.

A Pizzagate

Ez a hajmeresztő 2016-os elmélet azt állította, hogy a Demokrata Párt prominens tagjai, köztük Hillary Clinton egy Comet Ping Pong nevű washingtoni pizzériában gyermekkereskedelmi hálózatot működtettek. A hír persze hamis volt, mégis elérte, hogy egy fegyveres férfi megjelenjen a pizzériában megmenteni a gyerekeket, de szerencsére nem sérült meg senki. A férfit később letartóztatták, a teória azonban – bár számos forrás cáfolta – 2020-ban újra felbukkant, belekeverve az ügybe Justin Biebert is.

Magyarországi gyerekrablások

Hazánkat sem kerülik el a kamuk. 2023-ban sok facebookos anyacsoportban jelent meg a pánikban fogant hír: színes bőrű emberek fotóztak gyerekeket egy játszótéren, valószínűleg rablási szándékkal. Persze kiderült, hogy külföldi sportolókról volt szó, akiknek esze ágában sem volt gyerekeket rabolni. Ugyanebben az évben egy óvodában is szárnyra kelt a hír, miszerint egy kisfiút el akartak rabolni, holott csak az apja kereste a gyereket rossz csoportban.

Deepfake-videók

A deepfake technológia segítségével emberek arcát vagy hangját másokéra cserélik, és így olyan videókat hoznak létre, amelyek teljesen hamis narratívát közvetítenek. Gyakran előfordul, hogy sztárok arcát illesztik meztelen testekhez, de Barack Obama videója is széles körben elterjedt, amelyben olyan dolgokat mond, amelyek valójában sosem hangzottak el tőle.

Forrás: Lane Turner/The Boston Globe via Getty Images

Galériánkban további hajmeresztő 5 álhír, fake news!