Míg az Y (a mai 30-44 évesek) és a Z generáció (a mai 18-29 évesek) a szüleitől, azaz a X-ektől és a baby boomerektől látott példát még meghatározónak tartja, már kevésbé adná azt tovább saját gyermekeinek – derült ki a generációk pénzügyi attitűdjét vizsgáló legfrissebb Cofidis Hitel Monitor kutatásból. A baby boomerek mértékletesek, a fiatalok azonban már másképp gondolkodnak a pénzről és sokkal többet engednek meg maguknak. Vajon ez miért van így? A kutatásból választ kapunk erre is és megtudhatjuk, milyen generációs alapélmények alakították a pénzügyekhez való hozzáállásukat.

Jelszavuk: takarékoskodás

A baby boomerek (a most 60–69 évesek) egyik legfőbb jellemzője, ha pénzügyekről van szó: a takarékoskodás. Tipikus mintakövető generációként a mai napig a szüleiktől tanultak alapján hozzák meg pénzügyi döntéseiket, rendkívül óvatosak, mértékletesek és mindig van legalább 3 havi vésztartalékuk – legalábbis jelentős részüknek –. Ez a habitus generációról generációra halványul: minél fiatalabbakról beszélünk, annál inkább jellemző, hogy nem tartalékolnak jelentős összeget, ha beüt a krach, pluszmunkával oldják meg az átmeneti pénzügyi nehézséget.

Ne spórolj, élj a mának!

Míg a baby boomereket egyfajta pénzügyi merevség jellemzi és mindig csak annyit engednek meg maguknak, amennyi a szigorúan meghatározott keretbe belefér, addig a Z generáció akár még úgy is hajlamos extra kiadásokba verni magát, hogy nincs rá teljese fedezete, mert úgy gondolja, az életet most kell élni, a pénzre pedig nem elérendő célként, csupán eszközként tekint. Teljesen más attitűdöt képvisel ehhez képest az X generáció (a mai 45-59 évesek), amelynek tagjai jövedelmük nagy részét lakhatásra költik. Vajon milyen hatások indukálták a különböző generációk pénzügyi attitűdjének ilyen sajátos alakulását? Az egyik legfontosabb mindenképpen a szülői minta, ami vagy követendő vagy éppen ellenkezőleg, elrettentő példaként lebeg a soron következő, fiatalabb generációk szeme előtt.

Szülői minták kereszttüzében

„Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér”, illetve „sok kicsi sokra megy” – szól a baby boomerek és az X-esek első számú útravalóként kapott intelme. A magyarok 46 százaléka azt tanulta, hogy a pénzért keményen meg kell dolgozni, azonban már csak az Y-ok negyede és a Z-k ötöde adná tovább ezt a mentalitást saját gyermekének. A korral párhuzamosan a hitelfelvétellel kapcsolatos szkeptikusság is csökken, a Z generációnak csupán 19 százaléka kapta azt az útmutatást a szüleitől, hogy kerülni kell a kölcsönöket.

A szülői mintán túl az életünk során átélt válságok is változtathatnak a pénzügyi hozzáállásunkon: az elmúlt évek recessziója például az Y és a Z generációra hatott a legmélyebben. Utóbbiak saját bevallásuk szerint ennek hatására tanultak meg olyan fontos dolgokat, mint a rugalmas alkalmazkodás a váratlan pénzügyi helyzetekhez, az értékálló befektetések és a több lábon állás fontossága a pénzügyi források bővítése érdekében.

A nagy zsebpénz kérdés

Ha szülőként számodra is dilemma, hogy adj-e zsebpénzt a gyerekednek vagy sem, akkor ne hezitálj tovább: a kutatás szerint ugyanis azok, akik gyerekkorukban nem kaptak, a mai napig kevésbé tudatosan állnak a pénzhez. Ez a különbség még azonos jövedelmi csoporton belül is megfigyelhető.

Apró kis füllentések

A magyaroknál a napi kiadások és az infláció a leggyakoribb pénzügyi beszédtéma, amely a lakosság felénél legalább hetente szóba kerül, ám az Y és a Z generációt kevésbé foglalkoztatja az infláció. A kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok 58 százaléka füllentett már szeretteinek a valós költéseiről, átlagosan 43 ezer forintot nem vallott be; ebben pedig nincs is érzékelhető különbség a generációk között. Az azonban egyáltalán nem jellemző, hogy dugipénzük legyen, amit eltitkolnak a párjuk vagy a családtagjaik elől.