Elkeserítő helyzetkép rajzolódik ki a WWF legfrissebb Élő Bolygó Jelentéséből. A világ legnagyobb természetvédelmi szervezete által közzétett tanulmányból kiderül, hogy az elmúlt ötven évben, 1970 és 2020 között a megfigyelt fajok populációi átlagosan mintegy 73 százalékkal csökkentek, azaz csaknem negyedükre fogyatkoztak. Ez megdöbbentő és drasztikus mértékű pusztulás, de vannak olyan fajok, amelyeknél még komolyabb a veszteség.

A legjelentősebb csökkenést az édesvízi fajok esetében mérték, méghozzá 85 százalékot, amibe belegondolni is borzasztó. A szárazföldieknél 69, míg a tengeri fajok vonatkozásában 56 százalékos ez az arány. Ha régiók szerint vizsgálódunk, Latin-Amerika és a Karib-térség áll az élen ebben a korántsem dicsőséges rangsorban 95 százalékos hanyatlással, Afrika követi 76, majd Ázsia és a csendes-óceáni térség 60 százalékkal. Kevésbé drámai, de azért így is rossz a helyzet Európa és Közép-Ázsia területén (35%), valamint Észak-Amerikában (39%).

Sajnos a jelenség mögött legnagyobb részben az emberi tevékenység áll, ugyanis a vadon élő állatok élettere gyakran az élelmiszeripari terjeszkedés miatt következik be, ám megemlítendő az adott területek erőforrásainak kizsákmányolása, az éghajlatváltozás, a betegségek megjelenése, az invazív fajok térnyerése és a szennyezés is. Az ökoszisztémák felborulása az emberekre nézve is súlyos, végzetes következményekkel járhat.

Vannak azért pozitív folyamatok is, még ha sajnos ezek jóval kisebb léptékűek is. A hegyi gorillák populációja például a kelet-afrikai Virunga-hegységben 2010 és 2016 között három százalékkal gyarapodott, köszönhetően a természetvédelmi törekvéseknek. Ezzel együtt a WWF vezető tudományos tisztviselője, Mike Barrett arra figyelmeztet, hogy ezen a ponton már nem elegendő csupán sajnálkozni a kialakult helyzet miatt. Mielőbb cselekedni kell, a következő öt évben már határozott és nagy változásokra van szükség.