Egyre több a légkondi hazánkban is

A magyarországi statisztikák szerint 20 évvel ezelőtt még 100 ezernél kevesebb háztartásban volt klímaberendezés, de ez a szám aztán rohamos növekedésnek indult. A legutóbbi, 2022-es népszámlálási adatokból már az derült ki, hogy nagyjából minden negyedik magyar otthonát légkondi hűti, vagyis több mint 1 millió 200 ezer lakóingatlanba telepítettek klímát, és valószínűleg az elmúlt két évben még többen szereltettek fel. De még mindig sehol nem vagyunk az amerikaiakhoz vagy japánokhoz képest, akiknél a lakások 90 százalékában található légkondicionáló.

Természetesen az elszaporodó klímák a klímaváltozással (is) összefüggésben állnak, a durván melegedő nyarak egyre nehezebb kihívást jelentenek. Amikor egész nap tűz a nap, nem ritka, hogy a lakásban is 30 fok fölé kúszik a hőmérséklet, főleg, ha tetőtérről vagy sűrűn beépített területről van szó. Márpedig ez a hőség a szervezetünket is megviseli: nehezebben tudunk koncentrálni, szív- és érrendszeri panaszokat okozhat, rontja az alvásminőséget és még sorolhatnánk.

Nagy segítséget jelenthet tehát a légkondi használata, de a veszélyeivel is tisztában kell lennünk. A túlzott hideg miatti megfázás és orrfolyás csak a legkisebb gond, mert a nem megfelelően karbantartott klíma akár olyan súlyos mellékhatást is okozhat, mint a tüdőgyulladással járó légiós betegség. Mindezért a Legionella pneumophila család egyik baktériuma a felelős, amely megtelepszik és elszaporodhat a légkondicionáló pangó vízében, onnan pedig a levegőbe juthat és belélegezzük. A légiós betegség kétnapos lappangási időszak után ijesztően magas lázzal és izomfájdalmakkal jelentkezik. Ezután következik a száraz köhögés, nehezített légzés, akár hasmenés, később pedig akár tudatzavaros állapot is kialakulhat, legrosszabb esetben pedig halállal végződhet.

Az alábbi galériában összegyűjtöttük azokat a szabályokat, amiket érdemes betartani, hogy a légkondi ne rontsa a levegőt: