Hogyan készülnek a középiskolások a Valentin-napra? Diákokat kérdeztünk!
A magyarországi negyvenes-ötvenes korosztály még nem sokat törődik vele, a fiatalabbaknak azonban sokat jelent. Ők azok, akik odáig vannak a Valentin-napi szívparádéért: boldogan csomagolják be az ajándékot, foglalják le a vacsoraasztalt, vásárolják a vörös rózsát, hogy méltóképp ünnepeljék meg a piros betűs napot szerelmükkel, házastársukkal. Gondolhatunk róla, amit akarunk, de ez a kitüntetett 24 óra jó ideje kiirthatatlanul beépült a köztudatba és közünneplésbe Magyarországon is, elmulasztása ráadásul komoly feszültséget okozhat párkapcsolati körökben (legnagyobb kárvallottjai pedig az egyedülállók, mint annyi minden másnak az életben, de ez már egy másik cikk témája lehetne).
A középiskolások kiváltképp imádják február közepét, legalábbis többségében ez világlott ki, amikor kérdéseinket feltettük egy budapesti technikumban és egy szintén fővárosi gimnáziumban a 14 és 20 éves korosztály képviselői között. Persze szkeptikusok itt is akadtak, de a 36 válaszadóból összesen 7 olyan akadt, aki szőröstől-bőröstül elutasította Valentint.
De mégis hogyan ünnepelnek a fiatalok 2024-ben? Lássuk a tipikus diákválaszokat!
A lányok
„Mi nagyon megadjuk a módját. Vacsi, virág, és utána egy jó mozi. A barátom hetekig gyűjt rá, hogy igazi szép emlék legyen majd ez a nap. Lehet, hogy ciki, de akkor is nagyon szeretjük mind a ketten.” (Betti, 18)
„Kiskorom óta vágytam arra, hogy valakivel Valentinozhassak, és idén végre sikerülni fog. Merthogy van barátom, most először életemben. Már ki is találtuk, hogy elmegyünk a belvárosba plázázni, és eszünk valahol egy jó pizzát. Alig várom!” (Niki, 15)
„Szerintem ez egy nagyon hülye hagyomány. Az amerikaiaktól vettük át, nem is a mienk, ráadásul tök nagy kib… azokkal, akik egyedül vannak. Nekem egyébként van barátom, de akkor sem fogom jobban szeretni a Valentint, az biztos. (Viki, 17)
„Valentin? Mi az? (nevet). Na jó, tudom én, de annyira nem érdekel. Az év többi napján is szeretem a pasimat, nincs szükségem arra, hogy ezt külön megünnepeljük. Cringe az egész, na.” (Vera, 16)
„Két éve járok a barátommal, azóta mindig kapok Valentin-napra egy nagy piros lufiszívet, amit másnap reggel kipukkasztunk. Vicces, nem?” (Ildi, 18)
A fiúk
„Nem csinálok nagy felhajtást. Veszek egy szál virágot a barátnőmnek, és együtt főzőcskézünk. Aztán megnézünk valamit a Netflixen. Ennyi szokott lenni.” (Balázs, 17)
„A tavalyi Valentin-nap nagyon rosszul sikerült, mert valami olyan szendvicset kaptunk a gyorskajáldában a barátnőmmel, amitől mindketten egész este hánytunk. Megfogadtuk, hogy idén semmi ennivaló. Max chips, egy mozi, és aztán megyünk haza aludni.” (Rajmund, 19)
„Veszek virágot, igen, különben meg is sértődne a barátnőm. De nem vagyunk azért olyan nagy Valentinozók. Szerintem a mi korosztályunkat kevésbé érdekli, mint az öregebbeket. Olyan ez, mint a Facebook. Vagy tévedek?” (Ricsi, 17)
„Nemrég szakítottam a barátnőmmel, úgyhogy én egyáltalán nem várom a Valentint. Főleg, mert szokásunk is volt megünnepelni. Idén a barátaimmal megyek valahova, olyanokkal, akik szintén egyedül vannak. Így talán kibírható lesz. (Feri, 16)
„Még nincs barátnőm. De ha lesz, se hiszem, hogy engem ez az egész különösebben izgatni fog. Hogy miért? Nem is tudom. A karácsonyt se szeretem, egyszerűen nem vagyok oda az ünnepekért.” (Zalán, 14)