Az élsportolók között szép számmal akadnak olyanok, akik a sportteljesítmény csúcsra járatása érdekében az edzések alatt, de még a nagy tornák és versenyek előtt is zenével pörgetik fel magukat. Erling Haalandnak norvég futballistának például az ABBA a kedvence, Milák Kristóf olimpiai bajnok úszónk viszont rugalmasabb, és az aktuális hangulatához választ melankolikusabb vagy éppenséggel zúzósabb zenét.

A sikert persze nem dallamokban mérik, de pszichológiai tanulmányok sora bizonyította, a zene pozitív hatást gyakorol a sportteljesítményre, motivál, és ezáltal könnyebbnek érezzük a kitűzött céljaink elérését. Segít leküzdeni a szorongást és a stresszt azáltal, hogy eltereli a figyelmünket, ami nyilvánvalóan egy élsportolónál fontos a kiegyensúlyozott forma eléréséhez, de a hétköznapi edzéseink során is sokat segíthet. Független kutatások és felmérések során általánosan megfigyelhető volt, hogy az edzőtermek látogatói nagyjából 10-12 százalékkal könnyebbnek érezték a megterhelést, és az erőfeszítés mértékét. Mindeközben 15 százalékkal javította az állóképességüket, ha számukra megfelelő dalokat hallgattak.

Merthogy nem mindegy, milyen zenéről van szó, elvégre mindenki más stílusra esküszik, valamint az is számít, milyen sportban találta meg a helyét az illető. Általánosan kijelenthető, hogy a zene tempója képes befolyásolni a pulzusszámot, így adva lehetőséget a különböző gyakorlatok specifikus támogatására. Egy pörgős szám tudat alatt nagyobb kockázatvállalásra ösztökél, lökdös minket a cél felé, azt sugallja számunkra, belefér még az a plusz egy kör futás még akkor is, ha már majdnem összerogyunk az izomfájdalomtól.

Hallgatása érzelmeink pozitív irányba történő terelése mellett képes megadni azt a bizonyos "flow" élményt, aminek elérése nem könnyű, mégis az egyik leghálásabb biológiai folyamat, ami csak lejátszódhat bennünk sportolás közben. Ebben az úgynevezett robotpilóta állapotban eggyé válunk a gyakorlattal, kiürül az agyunk, a zene és a testünk gondolkodik helyettünk.

Persze olyan sportolók is akadnak, akik számára a külső ingerek fontosabbak, így a zene mint legális doppingszer elvetett gondolat. Nincs egyetértés minden szempontból a témában, felmérések után több kutató arra a felismerésre jutott, hogy nincs semmi jelentősége elit szinten a zenehallgatásnak, de az átlag konditerem-látogatóknál ettől függetlenül van létjogosultsága.